2011. január 20. csütörtök, 16:57

dscf5148Hazám, hazám, te mindenem!?- magyar egyesülés a határok felett

Révkomáromi és győri művészek Bánk bánja az iszapkatasztrófa-károsult gyerekek megsegítésére,  a KDNP győri csoportjának szervezésében

 

 

 

 

 

Kétszáz évvel ezelőtt született Erkel Ferenc, számos nagysikerű zenemű szerzője, köztük nemzeti operánk, a Bánk bán is az ő művész-álmaiból kelt életre. Most, hogy EU-elnökségünk idején Európa, és a világ egy része is ránk figyel, az ország kihasználja azt a lehetőséget, hogy a művészetek terén is mutassa magát.  Erkel Ferenc, nemzeti operánk zeneszerzőjének darabját, a Bánk bánt, a magyar kormány segítségével, a világhírű énekes-karmester Plácido Domingo vezénylésében ? magyar nyelven - az amerikai Los-Angeles operaházában is bemutatják. S a pozitív világhír szárnyára vehet bennünket  ezáltal is.

Mindezek kapcsán elmondhatjuk, hogy mi győriek és környékbeliek úgyszintén büszke szívvel vehettünk tudomást a napokban arról, hogy a Révkomáromi Teátrum, és több jelenleg színházon kívüli győri művész ? a magyar-magyar összefogás kitűnő példájaként - az iszapkatasztrófa-károsult gyerekek megsegítésére nálunk is bemutatta a Bánk bánt.  A darabot a felvidéki színház kezdeményezésére, ám a Keresztény Demokrata Néppárt (KDNP) győri szervezetének lelkes szervezésében tekinthette meg a teltházas közönség a Bartók Béla Megyei Művelődési Központban.

dscf5150Az eleve súlyos érzelmeket sejtető, égkék színű függöny elé lépve Perger Elza, a KDNP győri elnöke köszöntötte a nézőtéren helyet foglalókat. Hálás szavakkal, elérzékenyülten szólt mindazokhoz, akik az első hívó szóra a nemes ügy mellett kötelezték el magukat.

A rendezvény fővédnöke, Latorcai János, a KDNP frakció igazgatója, parlamenti alelnöke, üdvözletében köszönetét fejezte ki a jelenlévőknek, akik az emberi elesettség, egyéni és közösségi tragédiák láttán ? mint az egész ország maga is - úgy érezték, most támogatni, segíteni kell. Az eseményen megjelent Széles Sándor a KDNP megyei elnöke, kormánymegbízott is. 

Dráfi Mátyással, a színház művészeti vezetőjével, a darab rendezőjével - a megnyomorított szegény magyar ember panaszát felvállaló Bánknak (Rózsa Sándor) szóló jajkiáltását megnyugodva fogadó Tiborccal, már a tapsviharos előadást követően a nézőtér előtt, a pódiumon beszélgettünk.

Ám ő most, színpadi mondandójával ellentétben, alig panaszkodik, pedig ahogy a beszélgetés során apránként kiderül, bőven lenne miért. Úgy tűnik, mintha valamilyen nemes küldetési kényszer vinné előre az együttest, a csapatot, háttérbe szorítva az ?otthontalanságot?, a folytonos koldulási kényszert a fennmaradásért, az előadásokért. Az éltető talán a magyar szó, a magyar kultúra hirdetése a Felvidéken, de ha kérik, Erdélyországból, Délvidékről, Kárpátaljáról, és az anyaországban is szívesen veszik a meghívást. Most, július elejére a magyarok világtalálkozójára, Zánkára kaptak invitálást a Bánk bánnal. Áprilisban viszont Kassán lesz látható a darab, abban a városban, ahol 150 évvel ezelőtt annak ősbemutatója volt.

Akik hallották az idegenek által megnyomorított nép, Tiborc panaszát, azt a tiszta, szívből kiömlő hangot talán sosem felejtik el. Ez a csaknem századik Tiborc-fellépés szerte Magyarországon, tudjuk meg a művésztől.

Arra a kérdésünkre, hogy milyen érzés magyarnak lenni megint, összeölelkezni a színpadon Bánkkal és a többiekkel, és a talán megvalósuló szlovák-magyar kettős állampolgárság jogával, ezt a választ kapjuk: úgy tűnik most a valóságban is sok-sok felvidéki magyar álma teljesül. Az újbóli összeölelkezés. És Magyarországon is remélhetőleg tudomásul veszik, hogy Szlovákiában nem csak szlovákok élnek, hanem magyarok is. Meg Szlovákia is észbe kap e-tekintetben, s ráébred végre, hogy az ott élő magyar nem ellensége annak a népnek, hanem jó barátja, ha engedik... Ha nem manipulálja az embereket a politika, akkor minden súrlódás el is simul, véli .

dscf5172Rózsa Sándort, a darab főszereplőjét, a jótékonysági előadás ötletgazdáját is megkerestük. Elmondta, hogy, 27 évvel ezelőtt a győri színházban  énekelte először a  Bánk bánt, s azóta számos hazai és külföldi színpadon is előadta azt. S ma szinte vérében van a szakmailag nem könnyen előadható, ám örömteli megjelenítés.

Mint ahogy vélhetően a valaha szintén győri-színházi Csonka Zsuzsának (Melinda), vagy Kőszegi N. Józsefnek (Petur bán), Illés Gabriellának (Gertrudis királyné), is nagy örömet okoz a darab, akik tehetségesen, hangjukkal jól gazdálkodva játszották-énekelték szerepeiket, s akiket a győri színház figyelmébe is ajánlani merünk. De jeleskedett a felvidéki kitűnő előadó, Tiborc mellett, ifj. Derzsi György (Ottó, Gertrud öccse), Kosár Szabolcs (Biberach, a kalandor lovag), Pfeiferlik Tamás (II. Endre, magyar király), vagy az ifjú Hübsch Miklós (Soma, Bánk bán fia) is, mellettük Gál Anikó karvezető és még számos győri közreműködő. Ám feltétlenül jelezni kell azt is, hogy a nem kis feladatot, köztük számos fiatalt is magába foglaló, Liszt Ferenc nevét viselő zenekart, a tánckart, Medveczky Szabolcs vezényelte tehetségesen, a városunkban oly régóta tevékenykedő világhírű Medvecky Ádám fia.

 

Események

« < Február 2023 > »
H K S K P V V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 1 2 3 4 5

Partner oldalak

logo_kdszlogo_ikszlogo_biakesz_logoszabadvas