"Ki az ember, hogy megemlékezel róla?" címmel előadásnak és azt követően pedig hosszas beszélgetésnek volt részese, aki dr. habil Martos Levente Balázs atyára volt kíváncsi a csípős januári délutánon. Számunkra a meglepően ifjú ember benyomását keltő tudós pap olyan dolgokról beszélt, mint aki sokat látott, tanult és élt emberek bölcsességét hordozza már magán, mert hosszú élettapasztalat áll mögötte.

A Vatikánban nagyon fontos szerepet betöltő Pápai Biblikus Bizottság tagja, a Győri Hittudományi Főiskola tanára, a vallástudományok doktora, a Szombathelyi Egyházmegye papja sokat adott és sok kérdőjelet hagyott maga után. Jól látja a mindennapok embere az eseményeket? Kell féltenie, vagy nem kell féltenie a felvázolódó jövőtől a hazáját, kultúráját, nyelvét féltő hívő magyar embernek? Kell a tagoknak ilyen töltekezés, de kell a párbeszéd is. Fontos volt elmondanunk (úgy éreztük) az egyházat képviselő bölcs tanárnak, hogy mi a véleményünk olyan kérdésekben, mint a magyarságtudat, a napjainkban valamennyiünket állásfoglalásra ösztönző, más földrészekről Európába történő bevándorlási hullám. Az egyetemes értékű és értelmű szeretet a keresztény hitünk értelmezésében összevetésre került a kérdések megvitatása során a mások általi megfogalmazással és viszonyítással hozzánk európaiakhoz. Továbbá élénk véleménycsere volt a más nemzetek által ránk hárítani sszándékozott kötelezettség értelmezéséről a vendég előadó és a vendéglátó KDNP tagság között. Sokat tanultunk.
A tanulás egyébként is egy folyamat, a mi valamennyiünk kötelezettsége, ha nem akarjuk, hogy a "világ" elmenjen mellettünk.